Mit jelent a keto diéta?

 

keto-dietaAmikor fogyókúrába kezdünk mindig vannak olyan ételek, amelyekről nehezebben mondunk le, míg vannak ételek, amelyeknek könnyebben ellenállunk.

Vannak, akik képtelenek lemondani arról, hogy laktató, zsírosabb ennivalókat egyenek, de ellenben könnyen ellenállnak a magas szénhidráttartalmú ételeknek. A keto diéta nekik lehet remek választás!

A keto diéta

A diéta lényege abban áll, hogy a táplálkozásunk során megnöveljük a zsírbevitelt, ugyanakkor jelentősen csökkentjük a szénhidrátbevitelt.

Így a szervezetünk az energia szükségletét a zsírokból fogja fedezni. Nagyjából úgy lehet számolni, hogy háromnegyed részét teszik ki a zsírok az energia igényünknek, 10-20 %-át a fehérjék és csupán a fennmaradó részt a szénhidrátok.

Ketózis

A fentebb leírt folyamat, tehát, amikor a testünk a zsírraktárainkból fedezi az energiaigényét ketózisnak nevezzük. A ketózis folyamata során súlycsökkenés is történik.

A kutatások során bebizonyosodott, hogy amikor szervezetünktől megvonjuk a szénhidrátokat, akkor ún. ketontesteket kezd el termelni és azokból, valamint a zsír lebontás során felszabaduló zsírsavakból fogja az energiaszükségletünket fedezni.

Ez nem megy egyik pillanatról a másikra, a szervezetünknek is alkalmazkodnia kell. Bővebben…

Mindenről lehet levelezni

Magam azt gondolom, hogy szinte mindenről lehet megfelelő mélységű eszmecserét folytatni, ha például élvezetesen leírnád, milyen hatással van a kedélyállapotodra az ősz, az engem kifejezetten érdekelne… A munka… Akárhogy nézem, napjaidnak tetemes részét a tanítás teszi ki, és még soha szót sem írtál róla: milyenek a tanítványaid, szeretik-e a tantárgyadat, neked öröm-e a tanítás vagy alig várod, hogy nyugdíjba mehess (haha), van-e évről évre ismétlődő (vagy változó) tapasztalatod a diákjaid felkészültségéről, általános művetségéről… Tévednék, hogy a pedagógusi pálya a legtöbb élménnyel járók egyike, hiszen „emberekkel dolgozol” nap mint nap. Miért ne írhatnál erről, és miért ne mondhatnám el, bennem milyen gondolatokat keltett a leírásod?   Én most két olyan írókollégával is napi levélváltásban vagyok (Debrecen és Krakkó), akikkel már hetekkel ezelőtt tisztáztuk, hogy ők bizony jobboldaliak, ki nem állhatják az mszp-t és szdsz-t. Egyikük még egy fidesz-közeli lapot is főszerkeszt, másikuk meg teológus! És ennek ellenére egyelőre egészen jól megvagyunk. Nem kerüljük látványosan, de nem is szorgalmazzuk a politikai témákat, viszont nagyon jókat disputálunk szerkesztésről, költészetről, barátságról, házasságról, a trágárkodás terjedéséről (pl. éppen az általam közölt Vass Tibor-vers okán). Nem mondanám, hogy üres fecsegés, amit folytatunk. Talán dicsekedtem már vele, hogy tavaly nagyon sok súlyos levelet váltottam egy kanadai pravoszláv magyar papnővel, nem is tudom, milyen szórendbe írjam a jelzőit. Valóban felszentelt pap, odahagyta a katolicizmust és elment ortodox papnak. Ő, a mélyen vallásos, és én, aki ellenkezőleg, alig hihető, még a hit dolgaiban is nagyon jól megértettük egymást. Nem értettünk egyet, de pontosan értettük, mit mond a másik, és hogy az is egy érvényes megközelítése a dolgoknak. Vagy a huszadik levelet váltottuk, amikor valahogy egy mellékes megjegyzéséből kiderült, hogy tolószékben éli az életét. Ja, és költő, egészen kitűnő verseket küldött. Nagy-nagy egyetértésben voltunk a világ dolgait illetően, kiderült például (ez is véletlenül), hogy ugyanaz a kedvenc regényünk… és mindkettőnknek a vallásfilozófiai tartalma tetszett a legjobban…

Tehát azt gondolom, hogy kitűnően lehet levelezni anélkül, hogy folyamatos politikai állásfoglalásra kényszerítsük egymást. Én ezt szeretném kérni, de nem térek ki semmi elől, csak épp megfontolásra ajánlom: valóban olyan fontos nekünk a politika? A te életedben ilyen komoly szerepet játszik? Az enyémben, azt hiszem, nem… Bár kétségtelen, hogy a liberális értékrend fontos számomra, de ez elég messze esik attól, ami a politikai gyakorlatban e címszó alatt zajlik.